A szerző kiindulásként kritikával illeti a magyar szakirodalmat, mely a munkaküzdelem vizsgálatát a sztrájkra szűkíti le, és nem foglalkozik a „lock out”-tal, valamint a bojkottal, holott az egyik a másikba csúszhat át. A szerző a tanulmányban kimutatja, hogy egy lokális sztrájk, bojkott vagy kizárás globális méretűvé, és úgyszintén egy helyi szintű tüntetés is összekapcsolódva egy lokális sztrájkkal országos méretű sztrájkká és politikai küzdelemmé válhat. Ezért szükséges a kérdést komplexen vizsgálni.

Bővebben

Németország vállalatai, (melyek között megtalálhatóak kicsik, közepesek és nagyvállalatok egyaránt) a legnagyobb tőkebefektetőnek számítanak Magyarországon. Ezen írás szerzői indokoltnak tartják, hogy a Németországhoz fűződő kereskedelmi és együttműködési kapcsolatok elemzésén túlmenően megfelelő figyelem fordítódjon az egyes tartományokhoz fűződő kapcsolatok differenciált megközelítésére, különös tekintettel az egyes tartományok fejlettségi adottságaira és esélyeire, valamint a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok tradícióira és az e kapcsolatokban rejlő lehetőségeire. Több, a magyar kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentőségű tartománnyal vegyes bizottság működött és működik ma is, melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a gazdasági társadalmi lehetőségek kiaknázásához, a befektetési lehetőségek felméréséhez, a két ország közötti párbeszéd és együttműködés erősítéséhez. A vegyes bizottságok és más keretek között tett közös kezdeményezések jelentősen hozzájárultak és hozzájárulhatnak a jövőben is az európai fejlődéshez.

Bővebben

Emlékezés Apponyi Albertre (1846–1933), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjára. Hamza Gábor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának írása a kiváló államférfiről, tudósról. 

Bővebben

A kolozsvári egyetemet 1872-ben alapították az 1872. évi XIX. törvénycikk alapján. E törvénycikk értelmében a kolozsvári egyetemnek négy kara (facultas) volt. Ezek a következők: a Jog- és Államtudományi Kar, az Orvostudományi Kar, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és a Matematikai és Természettudományi Kar. Az uralkodó 1881. január 4-én járult hozzá ahhoz, hogy az egyetem a „Ferencz József magyar királyi Tudományegyetem” nevet viselje. 

Bővebben

Commemoration of Albert Apponyi (1846-1933), honorary member and member of the governing board of the Hungarian Academy of Sciences. A commemorative essay by Professor Gábor Hamza, a full member of the Hungarian Academy of Sciences, on the distinguished statesman and scholar.

Bővebben

A 20. század eleji dualista Magyarországon az 1905. január 26. és február 4. között zajlott választáson az addig kormányzó Szabadelvű Párt elvesztette abszolút többségét. Ennek ellenére Ferenc József mégis hivatalban hagyta Tisza István kormányát, s ezt követően politikai válság bontakozott ki. Majd Tisza 1905. júniusi lemondása után az államfő Fejérváry Géza bárót nevezte ki miniszterelnöknek, aki parlamenten kívüli kormányt alakított és alkotmányellenesen kormányzott. A szövetkezett ellenzék és az uralkodó között hosszas előkészületeket követően létrejött egy egyezség, az úgynevezett áprilisi paktum, amelynek értelmében a választásokon győztes Függetlenségi Párt a kormányra kerülés érdekében lemondott katonai követeléseiről, felfüggesztette a nemzeti ellenállását és átvállalta a kormányzás felelősségét. Ennek a kormánynak a megalakulását mutatja be a tanulmány. Nyomon követi azt, hogy miért esett a király választása ismét Wekerle Sándorra. Felvázolja azt, hogy a miniszterelnök hogyan választotta ki minisztereit és alakított kormányt. Valamint elemzi annak lehetőségét, hogy a ’67-es kormány miképpen tud egy ’48-as többségű képviselőházzal a háta mögött kormányozni.

Bővebben

In the realm of higher education, the pivotal role of intellectual capital in fostering value creation has become increasingly pronounced. Intellectual capital, encompassing the collective knowledge, skills, and innovative capacities of individuals within academic institutions, serves as a catalyst for transformative advancements in education and beyond. As the global landscape evolves with rapid technological and societal changes, the significance of intellectual capital in shaping the trajectory of higher education has never been more crucial. This article delves into the multifaceted dimensions of intellectual capital and its profound impact on value generation within the sphere of higher education. By exploring the intricate interplay between knowledge acquisition, innovation, and institutional development, we aim to illuminate the dynamic and evolving nature of intellectual capital as a driving force behind the continual evolution and enhancement of higher education. Based on the changes observed in organizational/institutional value creation, this literature review deals in detail with the need for conscious, effective and efficient management and development of intellectual capital, which is inconceivable without real and reliable information about the resources subject to management.

Bővebben

A Z generáció munkahelyválasztásának szempontrendszerét számos tényező befolyásolja. Egyéni preferenciák mellett a generáció-specifikus jellemzők, makrohatások és aktuális fogyasztói, HR trendek. Meglátásunk szerint a mai munkaerőpiaci körülmények között különösen fontos, hogy egy munkáltató képes legyen a potenciális munkavállalókat érdemben megszólítani, elérni és megtartani. Ehhez komplex munkáltatói márkaépítési stratégiára van szükség, amely a szervezetfejlesztési szempontok mellett, a generációs sajátosságokat épp úgy figyelemeb veszi, mint az egyéni szinten realizálódó munkahelyválasztás preferenciarendszert és a nagyobb teljesítményre ösztönző motivációs eszközöket. Ebben a tanulmányban a Z generációra, és különösen a kínai fiatalokra összpontosítunk, abból a szempontból, hogy hogyan választanak munkahelyet, és hogyan motiválják őket a jobb teljesítményre.

Bővebben

Tanulmányunkban a járműipari innovációk, azon belül is az önvezető járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálatára alkalmas kutatási módszerek keretrendszerét tekintjük át. Tanulmányunkban szakirodalmi alapon állva áttekintjük e módszereket, ezáltal bemutatva a technológia elfogadását befolyásoló tényezők és modellek főbb típusait, valamint rávilágítva e módszerek korlátaira is. Ezekben a módszertani korlátokban közös, hogy a szakirodalomban bevett módszerek ugyan kiválóan alkalmazhatók olyan termékek, szolgáltatások értékelésére, melyet a fogyasztó már kipróbált és viszonylag jól ismer – ám az önvezető járművekhez hasonló radikális innovációk kapcsán ez nem jelenthető ki. Tanulmányunkban javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, miként lehetne kiegészíteni a hagyományos kérdőíves módszereket annak érdekében, hogy még hatásosabban és hatékonyabban meg tudjuk ragadni az önvezető járművek fogyasztói elfogadását. Így hozzájárulva mindazon társadalmi és gazdasági előnyökhöz, melyek a technológia széleskörű elterjedéséből származhatnak.

Bővebben

2021 és 2023 között négy átfogó értékrendi felvétel készült a budapesti lakosság körében, amelyek elsődleges adatait, következtetéseit foglalja össze a mű. A kutatás négy alkalommal, 1000 fő megkérdezésével történt, a felvételeket az E-Benchmark készítette. A kutatás tanulsága, hogy az értékrendi tényezők változnak ugyan a külső körülmények függvényében, de lényegesen lassabban, mint a politikai véleményklíma. A fővárosiak értékrendjének az egészség, a család és a biztonság képezik az alapját, amihez a nyugalom is társul, de a megkérdezettek a járvány időszakában a nyugalmat hajlandók voltak az állampolgári kötelességekkel felcserélni. Ugyanakkor a kollektív szerveződés értékei (civil participáció, politika, vallás) rendre alacsony támogatottsággal bírnak. A teljes érték-spektrumból a polgáriként azonosított értékekkel elsősorban a pesti, közepes vagy alacsonyabb státuszú, kétgyermekesek, illetőleg az idősebbek azonosulnak. A kapott eredmények szerint Budapest a felfelé törekvők városa.

Bővebben

A fenntarthatatlanság alapvető oka az emberről, az életről és a világról kialakult gondolkodásmódunk gyökeres megalapozatlansága, a nagy kérdések szőnyeg alá söprése. Amíg ezt a gondolkodásmódot fenntartjuk, addig a fenntarthatatlanság is fennmarad. Az élet tudományának felfedezése, alapelvének közérthető megfogalmazása, az anyag, a lélek és az értelem átfogó, életelvű tudományának megszületése mindannyiunk számára elérhetővé teszi az egyoldalú, anyagelvű gondolkodásmódról az átfogó, életelvű gondolkodásmódra áttérést. A társadalmi döntéseket és embervoltunk talajvesztését jelenleg irányító közgazdaságtan kisiklott voltát és a természetpusztítást gondolkodásmódunk átfogóan megalapozottá tétele alapján tudjuk rendbe hozni. Gondolkodásmódunk megalapozásához, a valóságnak megfelelővé válásához a valóság végső alapját, a folyamatosan változó valóság működési elvét kell tisztázzuk. Mindannyian, saját egészségünk, jólétünk és boldogságunk érdekében, rá vagyunk utalva arra, hogy valóságfelfogó-képességünket és gondolkodásmódunkat gyökerében rendbe hozzuk. Tanulmányunk első részében megfogalmazzuk az új, fenntartható közgazdaságtan alapelvét, legfontosabb szempontját és jelezzük alkalmazhatóságát. 

Bővebben