A „Talpra állás és Felemelkedés Közgazdasági Programjához” készült energiapolitikai tanulmányok alapján összeállította: CSIZMADIA NORBERT (Olajos Péter javaslatait is figyelembe véve).
A jövőbeni energiapolitikát részben a legfontosabb hazai kihívásokra adandó válaszok, részben pedig az uniós energiapolitikai törekvések mentén kell kialakítani. A hazai energetika számos, az európai fejleményektől részben független, sajátos körülménnyel, lehetőséggel és kihívással is szembenéz. Ezek közül ki kell emelni az európai átlagot jóval meghaladó, egyoldalú gázimport-függőségünket, energiaszektorunk sokszereplős és döntően magántulajdonú jellegét, valamint a bőségesen rendelkezésre álló megújuló energiaforrásainkat (elsősorban biomassza, geotermikus és napenergia).
A jövőbeni magyar energiapolitikát az alábbi négy prioritás mentén javasolt kialakítani:
| 1. | A gazdasági növekedés támogatása. |
| 2. | Diverzifikáció az orosz gáztól. |
| 3. | A megújulóenergia-felhasználás kiemelt ösztönzése. |
| 4. | Az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer stabilitásának helyreállítása. |
Energetika a gazdasági növekedés szolgálatában
A hazai energiapolitika fókuszában olyan energetikai infrastruktúra és szolgáltatási kínálat kialakításának elősegítése áll, amely a legjobban szolgálja a hazai gazdaság növekedését. Ennek alapján cél, hogy a feldolgozóipar, a szolgáltatások és a háztartások jó minőségben, nagy biztonsággal és versenyképes áron jussanak ezen szolgáltatásokhoz. Emellett ki kell aknázni az energetikai fejlesztésekben rejlő foglalkoztatási és a gazdasági növekedést elősegítő lehetőségeket.
A fentiek elérése céljából az alábbi területeken van szükség előrelépésre:
| – | A hatékony áram- és gázpiaci verseny kialakítását gátló piacszerkezeti és szabályozási korlátok lebontása. |
| – | Stabil szabályozási és beruházási környezet kialakítása. |
| – | A regionális energiapiaci integráció elősegítése a hazai iparági szereplők érdekeinek hangsúlyos figyelembevétele mellett. |
| – | Átfogó energiahatékonysági program megvalósítása. |
| – | Potenciális húzó energetikai iparágak azonosítása és térnyerésük ösztönzése. |
Diverzifikáció az orosz gáztól
A földgáz-infrastruktúra hazai kiépítettsége, állapota, valamint a hazai földgázipari kultúra a nemzeti vagyon jelentős eleme. Az arra épülő gazdasági tevékenységek a regionális gazdasági versenyben Magyarország egyik erősségét képezhetik. Jelentős súlyú gázbázisú, korszerű erőművi áramtermelésünk, földgáztárolási szolgáltatásaink, azon földrajzi adottságunk, hogy az Európa déli energiafolyosóját képező új infrastrukturális fejlesztések hazánk területén haladhatnak át, jelentős nemzetgazdasági tényezők.
A földgázszektor területén a fenti erősségek megőrzésének és a kiszolgáltatottság enyhítésének együttes célja kell, hogy jellemezzék az energiapolitikát.
Egy ilyen politika fontosabb elemei az alábbiak lehetnek:
| – | Az indokolatlan földgázfogyasztási támogatások leépítése/átalakítása, ezáltal az összes gázfelhasználás mérséklése. |
| – | Energiahatékonyságot növelő erőfeszítések támogatása. |
| – | A földgáz megújuló energiaforrással történő kiváltásának ösztönzése a fűtési célú energiafelhasználásban. |
| – | Az erőteljes ösztönzés fenntartása a megújuló bázisú áramtermelés esetében. |
| – | A megmaradó gázfelhasználáson belül az orosz gáz részarányának mérséklése, beszerzési forrás diverzifikáció. |
Megújulóenergia-hasznosítás
A megújuló energiák felhasználásának térnyerését – a már említett EU-s vállalás teljesítésének kényszere mellett – e folyamatnak a hazai ellátás biztonságára gyakorolt pozitív hatása és a kapcsolódó agrár- és ipari ágazatok fejlesztési lehetőségei indokolják. A megújuló energiák racionális ütemű, a hazai támogatási források által lehetővé tevő térnyerését az alábbi intézkedések együttesen segíthetik elő:
| – | A fosszilis tüzelőanyagokon meglévő ártámogatások felülvizsgálata (gázfogyasztási támogatások, szénfillér). |
| – | A jelenlegi támogatási rendszer átalakítása (kötelező átvételi rendszer megújuló energiákra koncentrálása, beruházási támogatások áttekintése, hazai hozzáadott érték preferálása); megfontolni a zöld bizonyítvány rendszerének bevezetését. |
| – | A támogatás hangsúlyát a fűtési célú felhasználásra áthelyezni. |
| – | A hatósági engedélyezési rendszer jelentős egyszerűsítése, dereguláció. |
| – | A megújuló energiatermelők hálózati csatlakozásának megkönnyítése. |
Magyarország a 2020-ra vállalt európai uniós célkitűzések „leosztása” után elkötelezte magát, hogy a primer energia felhasználásában a megújuló energiák részarányát 13%-ra növeli.
Szélenergia
A szélerőművek esetén három fontos tényezőt kell számításba venni, az átlagos szélsebességértékeket, a jobb adottságú helyek területének nagyságát és a mérettényezőket. Magyarország nem tartozik a világ legszelesebb vidékei közé. Az országban csak néhány terület szélsebesség- értéke elég magas ahhoz, hogy ott gazdaságilag is versenyképes szélpark létesüljön. A legkedvezőbb helyek telepítési szempontból a Kisalföldön, Veszprém környékén a Dunántúli-középhegységben, illetve az Alföld délkeleti részén találhatók.
A Magyarország területén mérhető 2,5 m/s sebességkülönbség 4,3- szoros teljesítménykülönbséget jelent. Mivel egy 1 MW névleges teljesítményű turbina telepítési költsége meghaladhatja az 1 milliárd forintot, a telepítés előzménye gondos szélsebességmérés kell, hogy legyen, hogy ebből a névleges teljesítményből minél több hasznosulhasson.
Napenergia
A napenergia hasznosításához 3 alapvető terület tartozik: a nap hőjének hasznosítása napkollektorok és koncentráló szolár-termál rendszereken keresztül, a napelemeken keresztüli áramtermelés, valamint a biomasszán keresztüli közvetett hasznosulás. Magyarország esetén elsősorban a koncentrált szolár-termál napkollektorok (CST) használatának, a biomasszán keresztüli hasznosításnak, valamint a háztartási méretű vákuumcsöves napkollektorok használatának van létjogosultsága.
Napkollektorok, CST-rendszerek: Magyarország területén 1 m2-re 150–170 W teljesítmény esik átlagosan, az Egyesült Királyság középső részén csak 110 W/m2, a Szaharában 260 W/m2. Ha minden magyarnak 10 m2 napkollektor áll rendelkezésre és egy kollektor teljesítményhasznosítási hatásfoka 50%, akkor ez 0,1x10x160=160 teljesítmény, azaz évi átlag 3,84 kWh/nap, ami a napi magyar átlagfogyasztás 22-ed része.
Egy CST-napfarm esetében nemcsak maguk a tükörfelületek vannak, hanem közöttük utak és kiszolgáló rendszerek, így a napfarmok területe csak a rájuk eső teljesítmény egy részét használják. Spanyolországi tapasztalatok mutatják, hogy dél-európai körülmények között 10 W/m2 hasznos teljesítményt gyűjt be egy CST teljesítményű napfarm. Ez azt jelenti, hogy 1 MW területe 100 000 m2, azaz 10 ha. Egy lakosra vetítve 17kWh/nap, ami a teljes egy főre jutó napi fogyasztás ötöde.
Biomassza: A biomassza-hasznosítás kettős forrású. Egyrészt a meglévő erdők fenntartható fahozamát, másrészt a mezőgazdasági termelés elsődleges és másodlagos termékeinek felhasználását jelenti. Mindkét esetben a fenntartható művelés során képződő melléktermékeket számíthatjuk bele a megújulók kosarába, a megújulásnál gyorsabb felhasználás az erdők elfogyásához, illetve a mezőgazdasági területek túlhasználatához vezet, tönkremegy a föld.
Az energia célú növények (energiaültetvények, bioüzemanyag-források) telepítése nem javasolt, élettartamuk alatt tönkreteszik és kizsigerelik a földet, valamint elnyomnak szinte minden más növényt. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy uniós követelmény a 10% bioüzemanyag bekeverése. Az első generációs bioüzemanyagok egy része nem gazdaságos, vagy túl nagy ökológiai lábnyommal bír, de ha mi nem állítjuk elő, akkor importálni kell.
A másik terület, ahonnan származhat energiabevitel, a mezőgazdasági termőterületek másodlagos termékei, hulladékai. Magyarország 4,5 millió hektáron folytat mezőgazdasági művelést, azaz 1 főre 4190 m2 mezőgazdasági terület jut az országban. Tudjuk nyugati tapasztalatokból és becslésekből, hogy az ebből nyerhető teljesítmény 0,05 és 0,2 W/m2 között van. Amikor azonban a másodlagos termékeket használjuk, amelyek az élelemtermelés szempontjából visszamaradnak, akkor 10%-os energiakinyerést vehetünk a teljesen energia célú hasznosításhoz képest. Ez 0,02 W/m2 közepes értéket jelent. Ezzel számolva ez 900 MW teljesítmény az ország számára, vagy másképp egy főre 2,1 kWh/nap többletet jelent. Ha opcióként az ország termőterületéből visszaalakítunk 1 millió hektárt ártéri jellegű gazdálkodásra alkalmas területté, és ennek felén a fenntartható hozamot energetikai céllal hasznosítjuk, az 3560 MW kapacitást jelent, egy főre 8 kWh/nap jut.
Biogáz: Magyarországon egy évben 4,5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, ebből egy főre vetítve egy nap 0,072 m3 metánt lehetne előállítani, amely egy főre 0,72 kWh/nap, a napi egy főre eső fogyasztás 120-ad része. Ugyanakkor a szennyvíz volumene szintén kb. 4 millió tonna/év, ez szintén kb. 0,7 kWh/nap járulékot ad. Az állati trágya összes tömege 9 millió tonna évente. Ha mindezt felhasználjuk metán- előállításra, az 0,144 m3 metán fejenként és naponta, azaz 1,44 kWh/nap járulékot ad. A három forrás együtt 2,84 kWh/nap járulékú, a napi fogyasztás 60-ad része.