Az energetikában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a decentralizált termelés és az intelligens hálózatok koncepciója. A fejlett országok a jövő energiarendszereit erre a vezérelvre alapozva kívánják felépíteni. Ebben az összefüggésben van jövője a lokális, közösségi társaságoknak, a megújuló energiaforrásokra alapozott energiatermelésnek. A hivatalos energiapolitikai koncepcióval szemben Magyarország valójában jó potenciállal rendelkezik a megújuló energiaforrások tekintetében.

A koreai kérdés végső megoldását jelentő újraegyesítés módja és időhorizontja teljesen bizonytalan, de Észak-Korea összeomlásának kicsi a valószínűsége. Egyrészt a phenjani rendszer igen nagy ellenálló-képességről tett tanúbizonyságot az elmúlt 20 évben, másrészt a szövetséges Kína stabil és baráti szomszédság fenntartásában érdekelt, s ehhez mindig megadja a szükséges támogatást. Mivel várható, hogy hosszú távon fennmarad a két koreai állam, a biztonsági fenyegetést jelentő problémák sürgős megoldást igényelnek. Egyfelől az állandó háborús fenyegetés elhárítása céljából fel kell számolni az ideiglenes tűzszüneti megállapodásból eredő abnormális és bizonytalan helyzetet. Másfelől, gyors megállapodásra van szükség Észak-Korea és a félsziget atommentesítéséről, mert az idő múlásával egyre nehezebben kezelhető problémává válik.

A magyar nemzetstratégia szerves része kell, hogy legyen a társadalombiztosítás konszolidálása. Látszatreformok, pénzügytechnikai megoldások helyett az állam garanciájával ellátott ellátórendszer fokozatos, számításokkal alátámasztott bevezetésére volna szükség, nem kizárva, sőt, ösztönözve az öngondoskodás megteremtését is. Ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a társadalombiztosításnak a demográfiára visszaható ösztönző elemeinek a bevezetését. Következetes és hatékony kommunikációs stratégiával kell megváltoztatni az individuális értékek mellett a családi összefogás értékeinek tudatosítását. Ennek legfontosabb következménye lehetne a társadalom jól-lét érzésének az emelkedése, a fiatal, a munkaképes és a már inaktív társadalmi rétegek harmonikus, értelmes életének biztosítása. Higgyük el: a közösségibb, pozitívabb életérzés tükröződni fog végső soron még az ország versenyképességében, anyagi eredményeinkben is.

Az új polgári kormánynak egy olyan köztisztviselői gárdával kell szembenéznie, amelynek vezetői rétegében jelentős számban olyan bebetonozott személy található, akit véd a több évre szóló megbízatási idő, a törvényes mandátum. Ezenkívül több szakmai közintézmény vezető székében e nélkül is olyan személy ül, aki annak az intézménynek szakterületén, amelyet vezet, nem kellően járatos, vagyis szakmailag alkalmatlan posztjának betöltésére. A szociálliberális kormányzat kísértetiesen visszahozta a Rákosi–Kádár-korszak vezetőkiválasztási gyakorlatát. Ezenkívül számolni kell számos olyan középvezető és beosztott köztisztviselővel is, aki ellenérdekű egy új, puritán polgári kurzussal szemben, mert a letűnt korrupt szociálliberális kurzus zűrös ügyeibe karrierizmusból vagy anyagi előnyökért belekeveredett. Ugyanakkor egy szükséges szelektálás során azt is figyelembe kell venni, hogy minél magasabb köztisztviselői rétegről van szó, annál erőteljesebb mértékben vett részt a szociálliberális kormányzat korrupciós ügyeiben, ami miatt eltávolításuk szükségessé válik.

Az Újvilág felfedezése óta az emberiséget élénken foglalkoztatta az amerikai földrész átvágása és így az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán összekötése, hogy új közlekedési útvonalat találjanak a rendkívül hosszú és veszélyes út, Dél-Amerika megkerülése helyett. Már a kezdetektől keresték a legideálisabb megoldást a lehetetlennek tűnő terv megvalósítására, amely egészen a 19. század hajnaláig váratott magára. Míg egy csődbe jutott francia kísérlet után az amerikai mérnökök ismét tanúbizonyságot tettek az emberi leleményességről és megalkották a Panama- csatornát, amely 1914 óta áll nyitva a világ tengeri kereskedelme előtt. Itt jegyezném meg, hogy természetesen a világ egyik újkori csodájának tekinthető Panama-csatorna történetében is jeles szerepet játszottak hazánkfiai, róluk majd a későbbiekben részletesen beszámolok.

A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el. Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.