Magyarország külgazdasági stratégiája 2011–2015

A kormány gazdaságpolitikájának sarokköve a 2011. január 15-én útjára indított Új Széchenyi Terv. Ezzel párhuzamosan 2011 közepére egy az Új Széchenyi Tervhez illeszkedő új Külgazdasági Stratégia születik. Magyarország külgazdaságának fejlesztése nem öncélú, hanem figyelembe veszi azt is, hogy az Új Széchenyi Tervben kitűzött célok elérését elősegítse. A kapcsolódás a két dokumentum között több ponton is tetten érhető lesz, például az ágazati fókuszokat, vagy a kkv-k kiemelt szerepét illetően. A Külgazdasági Stratégia fő célja, hogy a 2011 és 2015 közötti időszakban a külgazdaság-politika prioritásainak kijelölésével, eszközeinek finomhangolásával hozzájáruljon a kormány növekedési, egyensúlyi és foglalkoztatási céljainak a megvalósításához. Fő feladata, hogy elősegítse az export növekedését, annak szerkezeti összetételét korszerűsítse, ösztönözze a hazai vállalkozások nemzetközi piacokon való térnyerését, és előmozdítsa a külföldi befektetők magyarországi beruházásait.

Háttér – Kihívások – Problémafelvetés

A 2008 őszén kezdődő világgazdasági válság az elmúlt 75 év legmélyebb világkereskedelmi visszaesését eredményezte, ami ráadásul rendkívül gyorsan, mindössze néhány hónap alatt, és az országok között igen szinkronizáltan zajlott le. A válság erőteljesen átrendezte a (világkereskedelmi) erőviszonyokat, a súlypontok áthelyeződtek.

– A világkereskedelmen belül főként a termékkereskedelem visszaesése volt kiemelkedő (–23%), a szolgáltatáskereskedelmet kevésbé érintette (–12%).

– Ázsia az átlagnál jobban viselte a válság megpróbáltatásait. Kína a legnagyobb exportőr címet is átvette Németországtól. Az európai belső kereslet igen visszafogott, több országban még 2010 végén is megszorító intézkedéseket hoznak, a szuverén országkockázati problémák pedig egyre újabb országok gazdaságpolitikáját nehezítik meg. Néhány európai ország azonban képes volt felszállni az „ázsiai lokomotívra”, különösen Németország ázsiai exportja (és gazdasági növekedési kilátása) mutatja, hogy mi lehet a helyes irány középtávon. Észak-Amerika az említett két pólus között van, látható a fellendülés, de nem olyan mértékű, mint az ázsiai.

– A külföldi közvetlen tőkebefektetések áramlása is jelentősen lecsökkent. 2009-ben 37%-kal kevesebb működő tőke vándorolt országhatárokon keresztül, mint az azt megelőző évben, a bizonytalanság, illetve a beruházási döntések elhalasztása, leállítása következtében. 2010- ben a gazdasági fellendülés a külföldi tőkebefektetések áramlására is pozitívan hatott, az összességében marginális növekedés azonban régiónként rendkívül eltérő ütemű volt.

Az elkövetkező években a fejlett, illetve a fejlődő és felzárkózó országok kétsebességű gazdasági fejlődése folytatódik. A jelenlegi tendenciák alapján a következő 10–15 évben a kelet-ázsiai térség felzárkózása a legfontosabb gazdasági erőközpontok körébe nem kérdéses, a legnagyobb kihívást inkább az jelenti, hogy Európa megmarad-e hosszú távon is a három legnagyobb erőközpont egyikének, vagy az USA-ból és KeletÁzsiából álló kétpólusú világ jön-e létre.

A magyar külgazdasági folyamatok is a nemzetközi tendenciáknak megfelelően alakultak. 2010 elejétől kezdve megindult a gyors „visszarendeződés”, 20% feletti exportnövekedéssel. A válság talán egyetlen pozitívuma a külkereskedelmi mérleg egyenlegének javulása és rekordnagyságú aktívum kialakulása volt, ami az import exporténál erőteljesebb visszaesésének volt köszönhető. A rendkívül pozitív külkereskedelmi mérlegnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg egyenlege is többletet mutat.

1. ábra: A magyar export és import (euró)értékének változása (%, jobb tengely) és a külkereskedelmi forgalom egyenlegének (millió euró, bal tengely) alakulása

A külföldi befektetők érdeklődése is csökkent 2009-ben, különösen a feldolgozóiparban, és a hazai vállalkozások külföldi befektetési aktivitása is jelentősen mérséklődött. 2010-ben mind a beáramló, mind a kifelé irányuló tőkebefektetés a válság évéhez képest megélénkült, de a válságot megelőző időszaktól továbbra is elmaradt. A válság átrendező hatásai mellett vannak olyan problémák is, melyek a válságtól függetlenül is jellemezték a magyar (kül)gazdaságot. Vagyis, nem csupán a válság okozta változásokra kell reagálnia a hazai külgazdaság-politikának, de az elmúlt években-évtizedben felszínre kerülő, eddig nem kezelt problémákat is orvosolni kívánja: – Áruexportunk földrajzilag, termékek és vállalatnagyság szerint is koncentrált maradt.

– A hazai kkv-k forrás- és ismerethiány miatt nehezen tudnak bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Közvetlen exportrészesedésük alacsony, ugyanakkor beszállítási kapcsolataik révén is hozzájárulnak az export előállításához.

... Magyarország versenyképessége elsősorban a magas adó- és járulékterhek miatt romlott.

– A magyar tőkeexport koncentrált, néhány nagy cégen alapszik, miután a magyar kis- és közepes vállalkozások sem a konkurenciával szemben, sem a kockázatviselés szempontjából nem elég tőkeerősek.

– A közép-kelet-európai külföldi működőtőke-állomány majdnem egyötödét kitevő magyarországi működőtőke-állomány olyan versenyelőnyöknek köszönhető, amelyek erőteljesen megkoptak. Magyarország versenyképessége elsősorban a magas adó- és járulékterhek miatt romlott.

– Számos, a korábbinál erőteljesebben jelentkező kockázati tényezővel is számolni kell: a globális pénzügyi rendszer zavarai és annak hatása a növekedésre, a világgazdaság egyes régióinak, az EU egyes országainak növekvő egyensúlytalansága és sérülékenysége.

2. ábra: Az egyes vállalatcsoportok exportrészesedésének alakulása, méret és tulajdoni szerkezet szerint, 2008–2009 (%)

Miközben az Új Széchenyi Terv igen nagy szerepet szán a kkv-knak, a hazai kis- és közepes vállalkozások csupán az export ötödét adják, vagyis a főként külföldi tulajdonú multinacionális vállalkozások dominálják a magyar kivitelt.

Az elmúlt két évtizedben számtalan külföldi tőkebefektetés valósult meg hazánkban, melyek pozitív érdemei – az adóbevételekben, a foglalkoztatásban, az exportban, a technológiatranszferben stb. – elvitathatatlanok. Ugyanakkor a külföldi befektetéseknek negatív hatásai is lehetnek: például a duális gazdaságszerkezet, ami az exportszerkezetben is tükröződik, ha nincs kapcsolódás a külföldi és helyi vállalkozások között, a profit nagymértékű hazautalása, a termelés magas importtartalma. Ezek mind olyan kihívások, amelyek orvoslásában csak az aktív állami szerepvállalás segíthet.

Stratégiai célok, fókuszok

A válság hatására az áruforgalmi mérleg úgy rendeződött át, hogy az import nagyobb visszaesése miatt a külkereskedelmi mérleg többletbe fordult, és ez a 2010-es fellendülési időszakban is így maradt. A pozitív külkereskedelmi mérleg segített abban, hogy a folyó fizetési mérleg is egyensúlyba kerüljön. Bár a fellendülés éveiben a külkereskedelmimérleg- többlet – a beruházások emelkedésének, a belső kereslet fokozatos magához térésének köszönhetően – csökken, a célunk az, hogy e folyamatot ellensúlyozzuk az export ösztönzésén keresztül. Emellett azokon a területeken, ahol erre reális lehetőség kínálkozik, a gazdaság vertikális integrációjának növelése, az import hazai termékekkel való – racionális keretek közötti – helyettesítése révén is törekedni kell a külső egyensúly javítására (elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek esetében). A külső egyensúly hosszú távú megőrzése, a külső adósság terheinek csökkentése, finanszírozási biztonságának megteremtése fontos annak érdekében, hogy csökkenjen az ország makrogazdasági sérülékenysége.

A korábbi években a külkereskedelmi mérleg hiánya mellett a jövedelmek egyenlege volt a másik jelentős egyenlegrontó tétel a folyó fizetési mérlegben. Célunk ezért a jövedelmi egyenleg hiányának mérséklése, amit két módon tervezünk elérni. Egyrészt a már jelen lévő külföldi vállalkozások nyeresége nagyobb arányú újrabefektetésének ösztönzésével, így kevesebb jövedelem áramlik ki az országból (profitrepatriálás). Másrészt a hazai vállalkozások megerősödése, majd külpiaci jelenlétének növekedése a külföldi tevékenységükből származó „hazautalt” jövedelmek nagyságára is pozitív hatással van, így ez is csökkenti a jövedelmi egyenleg hiányát. Amíg ez a folyamat nettó hasznot hoz Magyarországnak, addig a vállalkozások külföldi terjeszkedése mindenképpen támogatandó.

A külgazdaság-politika a kkv-k nemzetközi piacokon való térnyerésének támogatása útján hozzá kíván járulni az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célhoz, amely szerint a következő 10 évben 1 millió új munkahelyet kell létrehozni Magyarországon. A kkv-k külpiaci térnyerése amellett, hogy pozitív hatással van a fizetési mérlegre, a foglalkoztatottsági mutatókra (és természetesen a költségvetés bevételi oldalára is) pozitívan hat. A munkahelyteremtéshez természetesen a külföldi befektetők beruházásai is hozzájárulnak.

A hazai vállalkozások külpiaci térnyerésének elősegítéséhez kapcsolódó célok

Kiemelten fontos feladatnak tartjuk, hogy a kis és közepes méretű vállalkozások (kkv-k) exportpotenciálját fejlesszük, nemzetközi jelenlétét növeljük. A magyar exportban a kkv-k nagyon alacsony részesedéssel bírnak (2008: 21%), ennek növelését tervezzük. A válsággal szemben a kkv-k exportja ellenállóbbnak bizonyult a nagyvállalatokénál, így részesedésük 23%-ra nőtt 2009-ben. Ez alátámasztja annak a célnak a jelentőségét, hogy a kkv-k exporttevékenységét segíteni kell, hiszen a sokkokra rugalmasabban tudnak reagálni a nagyvállalkozásoknál, így fontos stabilizáló szerepet tudnak betölteni a gazdaságban.

A termékkereskedelem mellett a szolgáltatáskereskedelem is egyre nagyobb jelentőséget kap a világkereskedelemben, amit az információs technológiai fejlődés, illetve a szolgáltatáskereskedelmet érintő szabályozási változások (liberalizálás) indukálnak. Célunk tehát, hogy az ebben rejlő lehetőséget kihasználjuk, hiszen a relatíve fejlett infrastruktúra, a képzett munkaerő és annak költségszintje lehetőséget ad a szolgáltatásexport további növelésére, miközben Magyarország esetében a szolgáltatás-külkereskedelem áru-külkereskedelemhez mért aránya nem éri el a világátlagot.

A tartósan magas exportnövekedés és a külkereskedelmi többlet fennmaradásának feltétele, hogy a magyar külkereskedelem tovább diverzifikálódjon, mind ország-, mind termékszerkezeti szinten. Az erős koncentráció ugyanis növeli a gazdaság sérülékenységét a külső sokkokkal szemben.

3. ábra: A magyar export földrajzi szerkezete 2010-ben

A földrajzi diverzifikáció lényege, hogy Magyarország gazdasági növekedése és külkereskedelme kevésbé függjön egy-egy országtól vagy országcsoporttól. A Külgazdasági Stratégia három irányban tűzi ki célul a külkereskedelmi kapcsolatok földrajzi diverzifikációját:

– Erőteljes keleti nyitás. A dinamikusan fejlődő gazdaságok (Kína, India, Oroszország, valamint egyes középtávon perspektivikus afrikai országok) importnövekedéséből a hazai vállalkozások is profitálni tudnak exportjukon keresztül. Ázsia esetében arra lehet számítani, hogy a magyar export az átlag kétszeresével növekszik, így részaránya a jelenlegi 6%-ról 2015-re 10%-ra emelkedhet.

– Erős „rácsatlakozás” a nagy európai exportőrökre. A Magyarországnak középtávon is legnagyobb exportpiacát jelentő fejlett európai országok (elsősorban a harmadik piacok felé történő nyitásban élen járó Németország) Ázsiába, Latin-Amerikába, illetve az arab országokba irányuló, dinamikusan bővülő exportjából a magyar beszállítók, a magyar beszállítói arány növelésével közvetve is profitálhatnak. Az EU–15 országokba irányuló szállításainknak ez a hatás adhat nagyobb dinamikát, de ezzel együtt is, a tizenöt ország együttes részaránya csökken, mindamellett így is exportunk domináns része e piacokra kerül értékesítésre.

– Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködés. Az Új Széchenyi Terv is kiemelten kezeli a magyar kkv-k külpiaci tevékenységének természetes platformján a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet létrehozását, a régió országai együttműködésének erősítését, ami további külgazdasági, külkereskedelmi hasznokkal járhat. Ezen országok részaránya (Ausztria nélkül) hazánk exportjában már most is jelentős (15%), ami 2015-re megközelítheti a 20%-ot, mivel a következő 5 évben az átlagnál magasabb ütemben fog bővülni kivitelünk e térségbe.

A szolgáltatáskereskedelemben – az IT-fejlődésnek köszönhetően – még ennél is erősebb diverzifikációra van lehetőség, hiszen távolabbi célországok is ugyanannyi idő- és erőforrás-ráfordítással elérhetőek egyes szolgáltatástípusok esetében, a rendelkezésre álló IT-eszközök segítségével.

4. ábra: A magyar export főbb árucsoportonkénti szerkezete 2010-ben

A földrajzi diverzifikáció mellett a termékdiverzifikáció is fontos szempont. Az Új Széchenyi Tervben leírt ágazati fókuszok (egészségipar/ gyógyszeripar, mezőgazdaság/élelmiszeripar, járműipar, IT, kreatív/ innovatív iparágak, zöld iparágak, logisztika, turizmus) a külgazdaság- fejlesztésben is kiemelt helyet kapnak.

– Az egészségiparban a már ma is tradicionálisan erős hazai gyógyszergyártás mellett jelentős, még részben kihasználatlan külpiaci lehetőségekkel rendelkeznek a gyógyító-megelőző és rehabilitációs szolgáltatások, az oktatási kapacitások kihasználása, a kiszolgálóés háttérágazatok (gyógyászati segédeszköz, orvosi műszer), az ezeket megalapozó kutatások, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártása, az ásványvíztermelés is. A már meglévő K+F-kapacitások gyors bővülésére van lehetőség a klinikai kutatások területén is.

... mezőgazdaság és élelmiszeripar exportpotenciáljában ... eddig ki nem aknázott lehetőségek rejlenek, ...

– A járműiparban két nagy területen van lehetőség elsősorban az indirekt export bővítésére: az autóipar a magyar külgazdaság kulcságazata, a következő években várható termelésbővülés a hazai kkv-beszállítók számára is növekedési lehetőséget jelent. A járműipari alkatrészgyártó beszállítói rendszerek mellett a járműipari innovációk és K+F-kapacitások kihasználása kínál lehetőségeket. Az autóiparon kívül az egyéb járműgyártás jelentősége is nőhet a következő 3-4 évben (pl. repülőgépipari beszállítás).

– A kreatív/innovatív iparágak területén nemcsak a már említett járműipar és egészségipar, hanem az informatikai innovációk esélyei is nagyok, és európai szinten is jelentőssé válhat a hazai rajzfilm, design, valamint a webes és internetes szolgáltatás.

– A zöld gazdaságban szinte egyedülálló lehetőséget kínálnak a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódó technológiák. A biomassza alapú energiatermelés és a hozzá kapcsolódó technológiák fejlesztése, átadása akár érdemi exportbővülést is jelenthet, elsősorban Kelet-Európa felé. A környezetvédelmi háttéripar klasszikus területeinek (hulladékkezelési technológiák, ivóvíz- és szennyvízkezelés) új piacot jelenthet a Nyugat-Balkán és a fejlődő országok széles köre, ahol uniós és más nemzetközi finanszírozással indulnak infrastrukturális projektek.

– A magyar gazdaságban tradicionálisnak tekinthető mezőgazdaság és élelmiszeripar exportpotenciáljában rendkívül komoly, eddig ki nem aknázott lehetőségek rejlenek, melynek jelentőségét az élelmiszerbiztonság és -ellátás világszintű felértékelődése még inkább hangsúlyossá teszi. Az ágazat egy új, a zöld iparhoz tartozó perspektivikus területe a biokertészet és a bioélelmiszer-ipar. Az innovatív technológiák fejlesztése a fenntartható mezőgazdaság kialakításában rendkívül fontos világgazdasági kérdés lesz az elkövetkező évtizedben. Magyar cégek korábbi tapasztalatokra és hagyományokra építve lehetnek sikeres szereplői az új iparágnak.

– Az egyéb hagyományos iparágak (textilipar, csomagolóipar) az elmúlt 20 évben nagyon komoly veszteségeket szenvedtek el, azonban ez a válsághullámokkal terhelt időszak kialakított egy nagyon versenyképes, világszínvonalon termelő kkv-réteget, amelyek támogatása a nagyobb munkaerőigény-növekedés miatt is fontos.

– A szolgáltatások területén komoly lehetőségek nyílnak a Kárpátmedencei gazdasági térséget átfogó üzleti, pénzügyi, turisztikai és ingatlanfejlesztési szolgáltatások fejlesztésében, valamint addicionális exportlehetőséget kínál a felsőoktatási szabadkapacitások kihasználása. Az exportfejlesztés mellett a tőkekihelyezés is fontos területe a külgazdaság- politikának. E területen erősíteni kell Magyarország vezető tőkekihelyező szerepét és stratégiai pozícióját a Kárpát-medencei térségben és általában a közép-kelet-európai régióban, jelenlétünket fokozni kell Ukrajnában, Oroszországban és a Balkánon, amelynek során törekedni kell a nemzetközi fejlesztési források jobb kihasználására, a nagyobb fejlesztésekbe történő bekapcsolódásra (pl. infrastruktúra- fejlesztések, a környezetvédelmi beruházások és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység, közigazgatás fejlesztése vagy energetika területén).

Befektetésösztönzési célok

A hazai vállalkozások külpiaci térnyerésének támogatása mellett a befektetésösztönzés a másik nagy területe a külgazdaság-politikának, aminek segítségével az állam képes elérni külgazdasági céljait. A kormány szándéka az, hogy a befektetésösztönzési politikát a korábbiakhoz képest finomhangolja. A korábbi években ugyanis a befektetésösztönzés legfőbb és szinte kizárólagos mérőszáma a külföldi befektetés nagysága volt, ami mellett megjelent a létrehozandó munkahelyek száma és a tervezett export értéke. Ugyanakkor fontos az is, hogy az új befektetések hogyan hatnak más mutatókra, a makrogazdasági egyensúlyra és egyéb mutatókra. Ilyen a bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) vagy a fizetési mérlegre gyakorolt hatása az új befektetéseknek. A Magyarországra napjainkig beáramló 65 milliárd eurós tőkeállományhoz kapcsolódó jövedelemegyenleg-romlás hatására a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti jövedelem aránya folyamatosan romlott, és eléri a 6%-ot (a GDP javára). Törekednünk kell arra, hogy ez a jelentős rés a következő években fokozatosan szűküljön.

5. ábra: Beáramló közvetlen tőkebefektetések állománya (bal skála), illetve a közvetlen tőkebefektetések jövedelmeinek alakulása (jobb skála), M EUR

A befektetésösztönzési rendszer finomhangolásához kapcsolódik, hogy a kormány nagyobb hangsúlyt kíván adni a beruházások elmaradottabb térségekbe történő terelésének. Ezek a kiemelten fejlesztendő területek az ország keleti részei.

A külgazdaság-politika kiemelt célja a befektetői bizalom és a tőkevonzó képesség helyreállítása, aminek záloga a hiteles és hosszú távon is kiszámítható gazdaságpolitika. E nélkül nehéz tartós betelepülésre ösztönözni a külföldi befektetőket.

A válság óta a külföldi kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb része helyezi ki tevékenységét külföldre, és e kisebb ügyletek más típusú befektetésösztönzési gyakorlatot kívánnak, mint az „óriás” beruházások.

A külső egyensúlyra gyakorolt hatás szempontjából fontosnak tartjuk azt is, hogy a hazai kkv-k egyre erősebb háttériparát adják a külföldi vállalatok hazai termelésének (beszállítás). A hazai kkv-k ezzel közvetve a nagy külföldi vállalkozások exportjához járulnak hozzá, és importot helyettesítenek, vagyis – két oldalról is – pozitívan járulnak hozzá a folyó fizetési mérleg alakulásához. A versenyképes hazai beszállítói iparág hazánk tőkevonzó képességét is javítja.

A hagyományos nagy tőkekihelyező térségek (Észak-Amerika, Nyugat- Európa, Japán) mellett várhatóan egyre erőteljesebben jelennek meg az „új nagy” országok (Kína, India, Brazília, Oroszország), illetve arab országok is európai befektetési szándékkal. Ezen országok befektetéseiért várhatóan erős verseny bontakozik ki, de ezek kiaknázása plusz tőkebefektetést jelenthet, illetve segíti diverzifikációs szándékainkat is. Az USA-ból érkező befektetések várhatóan elsősorban nem a feldolgozóipar, hanem a szolgáltatások, illetve az élettudományok, biotechnológia, IT területeit preferálják. A feltörekvő országok beruházásai elsősorban vállalati felvásárlás, vegyesvállalat formájában valósulnak meg, illetve kész projekttervek iránt érdeklődnek. Ez utóbbi jellemző az arab országok befektetőire is.

A befektetésösztönzés területére is érvényes az Új Széchenyi Tervben leírt ágazatok kiemelt kezelése. Emellett a fenntartható fejlődés és a klímapolitika szempontjait is figyelembe véve preferenciát kell biztosítani a megújuló energia és környezetvédelmi ipar terén létrehozandó beruházásoknak (low carbon FDI).

Az eszközrendszer fejlesztése

A hazai vállalkozások külpiaci térnyerését elősegítő programok

Az exportpiacok bővítése és fejlesztése érdekében az eszközrendszer legfontosabb célcsoportja az a hazai kkv-réteg, amely már rendelkezik bizonyos nemzetközi tapasztalatokkal, és vannak versenyképes termékei, illetve szolgáltatásai. Figyelembe kell továbbá venni azokat a vállalkozásokat is, amelyeknek elképzelései vannak a külpiaci kilépéshez, de ez elsősorban termék- és technológiafejlesztési támogatásokat igényel.

Kereskedőház. A kereskedőház integrátor jellegű szervezet, amelynek létrehozása a hazai kkv-k külpiacokra jutásának segítését célozza, a forráshiánnyal, piaci ismeretek hiányával, külkereskedelmi gyakorlat hiányával jellemezhető termelőktől gyűjtve össze az árukat, és juttatva el a piacokra. A kereskedőházban részt vevő vállalkozásoknak az idők folyamán – elérve egy meghatározott nagyságrendű forgalmat – képessé kell válnia önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására.

Exportakadémia. A tematikus képzési elemekből álló, új, komplex exportképzés a kkv-k információellátásának, felkészültségének javítását, valamint a nemzetközi piacokon történő megjelenéshez szükséges ismereteik bővítését célozza meg. Kiemelt jelentősége van a külkereskedelem- technikai ismereteket elősegítő képzésnek és az országspecifikus ismeretek bővítésének.

„Export házhoz jön”. Az elindítani tervezett „Export házhoz jön” program keretében kistérségi szinten kívánjuk felmérni a kkv-k piacképes termékeit, szolgáltatásait, s állami segítséggel ösztönözni külpiacra lépésüket, a határon túli és belföldi beszállítói lehetőségek feltárásával, továbbá információellátásuk, felkészültségük javításával, és a nemzetközi piacokon történő megjelenéshez szükséges ismereteik bővítésével. A szakmailag még nem eléggé felkészült kkv-k támogatására egyedi exportfejlesztési terv kialakítását célzó exporttanácsadói hálózat, illetve az exportértékesítés folyamatában segítséget nyújtó külkereskedelmi gyakornoki hálózat felállítását tervezzük.

Klaszteresedés. A klaszteresedés folyamatának elősegítése további lendületet ad a kkv-knak a külpiacon való megjelenéshez szükséges gazdasági erő és tudás előteremtésével. A már működő klaszterek kedvező tapasztalatai alapján célszerű a kkv-k együttműködésének ösztönzése további ágazatokban is.

Kötött segélyhitel. A hazai vállalkozások külpiaci jelenlétét a kötött segélyhitelben, mint bizonyítottan hatékony piacra jutási eszközben rejlő lehetőségek jobb kihasználásával is erősíteni szeretnénk. Fontos a segélyhitelezési tevékenység relációs és szektorális bővítése, és a projektek megvalósítása során a magyar vállalkozói hányad növelése.

Befektetésösztönzési programok

Támogatási rendszer finomhangolása. A közvetlen külföldi befektetéseket ösztönző támogatási rendszert abban az irányban szükséges továbbfejleszteni, hogy a támogatás odaítélésekor figyelembe vegyék a beruházás fizetési mérlegre gyakorolt hatását, illetve nagyobb szerepet kell kapnia a regionális és ágazati szempontoknak. A gazdaságfejlesztési prioritásokkal összhangban előnyt élveznek azok a befektetések, amelyek Magyarország keleti és déli, kiemelten fejlesztendő régiói felé, a feldolgozóipar és a K+F területére irányulnak.

Aftercare. A már megtelepedett vállalatok nyereségének minél nagyobb visszaforgatásának elérése, valamint az új fejlesztési projektek gyors becsatornázása érdekében a beruházói aftercare tevékenységnek a jövőben is kiemelt szerepet kell kapnia mind belföldön, mind a külképviseleteken végzett külgazdasági tevékenység során.

Nagyobb beszállítói arány. A közvetett export növelését szolgálja majd a beszállítói program kiemelt kezelése valamennyi beruházási projektnél. A jövőben a támogatási rendszerben részt vevő nagyvállalatokkal beszállítói együttműködési keretmegállapodást kívánunk aláírni, annak érdekében, hogy üzleti lehetőséghez jussanak a megfelelően felkészült hazai vállalkozások.

Kkv-knak kedvező támogatás. A hazai kkv-k számára az EKD (egyedi kormánydöntéssel megítélt beruházási támogatás) a jelenlegi értékhatárok mellett nem jelent reális támogatási lehetőséget, célszerű megvizsgálni egy kkv-knak kedvező támogatási struktúra kiépítését nemzeti forrásból.

Támogatási rendszer kisebb összegű beruházásokra. A kisebb összegű beruházások más támogatási rendszert igényelnek, amit elsősorban uniós forrásból tervezünk megvalósítani. Ezzel a tevékenységeik kihelyezésére készülő külföldi kkv-k, illetve a nagyberuházók kisebb összegű beruházásai mellett a magyar vállalatok hazai beruházásait tudjuk ösztönözni.

A tervezett programok sikeres megvalósítása szükségessé teszi a tárcák közötti rendszeres és hatékony konzultációt és az érintett intézmények szoros szakmai koordinációját, a külgazdaság-politika gazdaságdiplomáciai eszközeinek és intézményeinek aktív felhasználását.

A Külgazdasági Stratégia elkészítése a Nemzetgazdasági Minisztérium Külgazdaságért Felelős Államtitkárságán a Befektetés-stratégiai Főosztály koordinálásával történik. A felvázolt irányvonalak mentén elkészített koncepciót, majd az annak alapján kidolgozott részletes stratégiai dokumentumot a minisztérium a Külgazdasági Kerekasztal keretében több ízben megvitatta, egyeztette az üzleti szféra, az érdekképviseletek képviselőivel.